Nem vagyok egy nagy mobil guru, de remélhetően meg tudom írni ezt a miniblogot telefonon keresztül is. Jelenleg épp nagyfokú unalomba hajló fetrengés közepén járok, mivel nem otthon tartózkodom éppen, hanem szüleimnél Érden. Jó anyám hűséges nézője a Való Világnak, és megérkezésemkor is éppen az szólt ezerrel a tv-ből. Amint frissen érkezve fáradtan megpihentem a kanapén, mit ad isten, éppen Alekosz virított vissza rám egy bulvárlap címlapjáról. És nahát! Kedvenc hírportálomon is az ő orcáját látom. Így jött a kényszeres ötlet, hogy írjak pár sort erről az emberről, akit személyesen is ismerek.
Magát a műsort nem nézem, és ha vasvillával kergetnének se lennék hajlandó rá, de a neten, újságokban követem az eseményeket. Kap Alekosz hideget, meleget, de ő maga sem hagy senkit hidegen. És ez az ő szempontjából jó, hisz esélye ezáltal jóval nagyobb, mint a többieknek.
De milyen ember valójában Alex? Akármilyen ember is, elég szomorú, hogy az interneten nincs elég értelmes hozzászólás. Sok olyan akad amely leírja a Villabeli eseményeket, és olyan is ahogy egy "transzvesztIca" testére kopírozzák a fejét és fikázzák mindenféle értelem nélkül. Ez az írás sem feltétlenül lesz minőségi, lehet értelmetlen is, de legalább be fogom tartani azt a szabályt, hogy "No fika!"
Lehet, a legtöbb olvasó csalódni fog, mert Alex pont olyan amilyennek leírják. Görcsösen keresi a megfelelő nőt, próbálja megtalálni az igazit, de ha nem jön össze valami valakivel, soha nem adja fel és keres tovább. Emlékszem egyszer csak azért vett egy benzinfaló használt BMW-t, hogy talán így több csaj mozdul rá. A gond a kölönleges kisugárzásával van, ami nagyon egyedi, de számára egyáltalán nem előnyös. Bizonyos értelemben egyfajta energiavámpír, de ugyanakkor egyáltalán nem rossz ember. Talán ez a fura stílus ami taszítja a nőket tőle. Abban az időben mikor együtt lógtam vele, ajánlottam neki egy társkereső oldalt, ahol én is megtaláltam akkori páromat, de nem tetszett neki az ötlet. Azt mondta, csak a korlátoltak, szellemi, testi sérültek ismerkednek a neten. Tudta, hogy mit mond, ezzel rám is célzott. Nem haragudtam meg rá, hisz bár komoly stílusban mondta, tudtam, nem komolyan mondja. Azt vettem észre, szeret fura stílusban mondani valamit, hogy kielemezze a másik reakcióját, mintegy ezzel szórakoztatva magát. Hosszú távon zavart ez a jelenség.
Amikor egy kedves barátomon keresztül megismertem Alekoszt, már akkor is látszott fura temperamentuma. Szülei kocsmájában játszott kedvenc Roland szintijén a helyi közönségnek, és énekével kísérte a dalokat. Charlie volt a kedvence. Bizony máskor is előfordult,hogy kissé berúgott. Ilyenkor lételemében érezte magát és játszott aztán mindent. Rosszabb ember nem lett tőle, de kimondom őszintén nem szeretem a részeg embereket. Sokszor próbált rávenni, hogy igyak vele és amikor már túl sokat ittam és nem akartam, besértődött. Ha én azt mondom, hogy elég akkor elég.
Baráti kapcsolatunk ledegradálódása ismerősi szintűvé leginkább az én döntésem volt. Sokat találkoztunk, de ez a kapcsolattartás nem erősítette a barátságunk, mivel ő nőzni akart, és jól érezni magát amit sokszor csak piával oldhatott meg. Nekem pia nem kellett, barátnőm meg volt, így aztán ez a kényszeres cselekvés nem jött be nekem.
Mindezektől függetlenül azt vallom, hogy Alekosz alapvetően jó ember, de nehéz eset. A legbelső vívódását, hogy az élet szar, egykor a piával oltotta, és csak kevesek láthatták a legbelső gondolatait, miszerint ő is tudja, hogy milyen ember, és nem akar mást, csak hogy legyen valaki aki elfogadja őt olyannak, amilyen. Én egykori barátjaként megpróbáltam. Nem sikerült teljesen. Innen kívánom neki, hogy találja meg a boldogságát, nyerje meg a főnyereményt és szerezzen egy bomba nőt magának, mert ő valóban az akinek látszik a sok kamuarc között a villában!
